Rólunk Szól

"A pécsi projekt a gyakorlatban bizonyított már”
Interjú Gráf József, földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszterrel

A villamos energia előállításának egyetlen lehetősége - hosszú távon - az, ha megújuló energiaforrásokkal helyettesítjük a fosszilis energiákat. Az Európai Unió felé vállalt százalékos határértékek alsó értékeket jelentenek, tehát célunk ezeknek mielőbbi elérése, majd pedig növelése. A PANNONPOWER HOLDING Rt. úttörő szerepe a megújuló energiaforrások felhasználása területén vitathatatlan - mondta Gráf József, földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter, akit a mezőgazdaság által nyújtott lehetőségekről, illetve a pécsi projekttel kapcsolatos véleményéről kérdeztünk.


A miniszterelnök a 100 lépés programban szót ejtett arról, hogy a szántóföldi növénytermesztés alternatívája az energianövények és a biomassza termesztése lehet. Ehhez fokozott támogatásra számíthatnak a gazdák. A területalapú támogatás kibővítése mellett milyen további támogatásra lehet számítani?

Magyarország az utolsó helyen áll a megújuló energiák felhasználásának területén és ma még rendkívül fejletlen az ezt támogató infrastruktúra is. A program több irányban indult: az egyik, hogy megpróbáljuk a nagy gabonafelesleget valamilyen módon kivezetni a piacról, de nemcsak exporttal és intervencióval. A másik irány pedig a megújuló energia lehetőségeinek kiaknázása, ami nagyon fontos, hiszen a fosszilis energiák kimerülőben vannak. Ennek egyik vonala a fára, mint biomassza alapanyagra épülő energiatermelés, ilyen folyik például Pécsett és környékén. A másik vonal ennek továbbfejlesztése: speciális erdőprogramokat kell kialakítani, melyek keretében ún. fás szárú energiaültetvényeket lehet telepíteni. Pár évvel ezelőtt ez még egy 6 éves időszakú termelési folyamat volt, ma már - új technológiákkal - 3,5-4 évre is le lehet csökkenteni. A harmadik vonal a mezőgazdasági üzemek környékén képződő és egyébként óriási költségért megsemmisítendő vagy fel nem használt energiaforrások megújuló energiaként történő hasznosítása, így például a biomasszához tartozó hígtrágya, szerves trágya, vágóhídi melléktermékek, kukoricaszár és egyéb olyan termék, ami melléktermékként másként már nemigen hasznosítható.

Tehát sokrétű a feladat. Törvényi hátterét már sikerült biztosítani: az előbbiekben felvázolt formában előállított villamos energiát kötelező átvenni Magyarországon, méghozzá megkötött és meghatározott áron, ami 23 forintot jelent kilowattóránként. Ez a beruházóknak hosszabb távra biztonságot ad. Elfogadtuk az Európai Unió ajánlásait is, a csatlakozási szerződésben 2010-re vállalt, a megújulókból származó villamos energiára vonatkozó 3,6%-os arányt - éppen a biomasszát felhasználó erőműveknek köszönhetően - már az elmúlt évben teljesítettük.  Az európai országok között még ezzel az értékkel is a sor végén vagyunk, de valahol el kell kezdeni. Minisztériumunk a földalapú támogatáson túl ezt úgy próbálja még tovább segíteni, hogy nemcsak a GOFR-növényekre (gabona-, olaj-, fehérje- és rostnövényekre), hanem az energiaültetvényre és az energiafűre is külön támogatást ad.

Mit jelent a pécsi projekt Magyarország megújuló-energiafelhasználásában?

A pécsi projekt óriási jelentősége abban áll, hogy Magyarországon végre nemcsak elméletben lehet a biomassza energetikai hasznosításáról beszélni, hanem meg lehet nézni a gyakorlatban is, hiszen a gyakorlatban bizonyított már. Felszínre kerültek a biomassza alapú energiatermelésnek az előnyei és a hátrányai is. A legnagyobb előnye abban áll, hogy bebizonyította: lehet biomassza alapú energiatermelést folytatni, lehet így gazdaságosan és környezetbarát módon villamos energiát előállítani; megismerhettük lokális, regionális és országos pozitívumait is. Hátránya, hogyha nagyon nagy mennyiségben ilyen módon állítunk elő energiát, akkor ennek alapanyag-szükséglete egy idő után a minőségi fa felé megy el. Ezért lesz szükség más típusú biomassza alapanyagra, mint például fás szárú energiaültetvények telepítésére, energiafüvek termesztésére. Tudom, hogy a pécsi erőmű más - főleg az ormánsági, illetve szentlőrinci térségben - mezőgazdasági vállalkozásokkal együtt erőműi felhasználásra telepített energiaültetvényekkel, energiaerdőkkel kísérletezik, hiszen ezek megújíthatók és folyamatosan előállíthatók. Azt gondolom, hogy egy ilyen úttörő szerepre sokat kell áldozni, természetesen államilag és a magánnagyüzemnek is, de el kell kezdeni, és valakinek csinálni kell. A pécsi projekt legnagyobb előnye, hogy már eddig is sok tapasztalatot lehetett szerezni és a későbbi, további erőműi átállításhoz ezek a tapasztalatok jól hasznosíthatók lesznek.

Baranyai képviselőként bizonyára már korábban is sokat hallott a PANNONPOWER HOLDING Rt.-ről. Milyen tapasztalatai vannak a társaságcsoportról?

Baranyaiként egyedül vagyok agráros a képviselők között, és az eddigi erőműi munka inkább a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatókörébe tartozott. Azóta vagyunk szorosabb kapcsolatban a céggel, amióta ez a másodlagos energia előállítási program működik. A tapasztalataim nagyon jók, hiszen a PANNONPOWER HOLDING Rt. mindig alkalmazkodott a piaci körülményekhez és viszonyokhoz: a bányabezárások kapcsán létrejött új helyzethez, most a kőolaj termékekről való átállásban is és mindig úttörő szerepet vállalt. Egy megújulni kész és az újat kereső vállalatról van szó, amelynek én azt gondolom, hogy a jövőben is nagyon fontos szerepe lesz. Ha ez a most induló projekt is célba ér, olyan területeket tud bevonni a megújuló energia előállításába, ahol az energianövényeken kívüli más mezőgazdasági kultúrák termelése, termeltetése lényegesen nehezebb és az így képződő alapanyagot megfelelő mennyiségben elő tudja állítani, akkor magának és munkatársainak egyaránt sikeres jövőt tud biztosítani.

Farkasné Németh Krisztina

 

 Vissza a hírekhez!


Pécs, 2006. szeptember 14.