Az ötlet szülőatyja Brent Constantz, a kaliforniai Stanford Egyetem kémiaprofesszora, aki évtizedek óta foglalkozik cementtel és egyéb kötőanyagokkal. Eljárásának a lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátók, például a hőerőművek által termelt gázt egy egyszerű, de részleteiben titkosan kezelt eljárással cement-alapanyaggá alakítaná át.
Constantz az elképzeléseivel megkereste Vinod Khosla indiai származású milliárdost, aki a Szilícium-völgy legsikeresebb befektetői közé tartozik. Ő látott fantáziát az ötletben, így anyagi szponzorálásával Constantz és cége létrehozhatott egy kísérleti telepet a kaliforniai Moss Landingben.
Az eljárás lényegét a feltaláló a korallok növekedéséhez hasonlította, amelyek szintén a tengervízben oldott szén-dioxidból és ásványi anyagokból építik fel telepeiket. Az erőműből kiáramló füst nem közvetlenül a légkörbe kerül, hanem egy csőrendszerrel tengervízbe vezetik, ahol a szén-dioxid reakcióba lép a vízben oldott anyagokkal. A végeredmény egy kalcium- és magnézium-karbonátból álló iszapos massza, amit az erőműben termelődő hulladékhővel megszárítanak, majd a porított vegyületet cementté dolgozzák fel.
Az eljárás során minden tonna karbonátos massza fél tonna szén-dioxid gázt semlegesít. Emellett kiiktathatóvá válik a cementgyártási folyamat leginkább energiaigényes része: az alapanyag 1000 °C fölé hevítése és porrá őrlése. Mivel a cementipar éves szinten közel 2,5 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát a légkörbe, amely az összes mennyiség 5 %-a, egy ilyen új technológia elterjedése világszinten is komoly javulást eredményezhet.
Az új módszerrel szemben azonban sokaknak vannak fenntartásaik. A legfontosabb aggályuk az, hogy működik-e majd az eljárás nagyipari, több ezer tonnás méretekben is. A jelenlegi kísérleti üzem ugyanis meglehetősen kevés karbonát-masszát tud előállítani. Constantz azonban optimista. A közeljövőben öt további üzem megnyitását tervezi, majd ezek sikere esetén 2010-től átállnának a technológia nagybani alkalmazására.
Betonsír - a CO2 megkötése a cementben
1. Ahelyett, hogy a CO2-t a kéményeken át a légkörbe eregetnék, a Moss Landing-i üzembern csövekkel a a tengervízbe vezetik.
2. A CO2 feloldódik a sós vízben, s a kalcium- és magnézium-ionokkal reagálva karbonátokat képez. Minden tonnányi létrejövő anyag fél tonna CO2-ot von ki a környezetből.
3. Egy speciális szárítási eljárással, amely az erőmű által termelt hőt hasznosítja, a masszát porszerű anyaggá alakítják. Ezután már alkalmassá válik a cementgyártásra.
