Az alapító tulajdonosok a beton kreatív alkalmazásával még diákként találkoztak Torontóban, ahová dolgozni jártak. András nagybátyjának kertépítő cégénél szembesültek azzal, hogy az anyagnak más esztétikájú felhasználása is létezhet, mint amit addig ismertek. Bár felmerült bennük az is, hogy kiköltöznek Kanadába, gyökereik Magyarországhoz kötötték őket, továbbá úgy gondolták, itthon nagyobb szükség van arra, hogy rehabilitálják a betont, mint anyagot. 2003-ban céget alapítottak, és bár nem hoztak tudatos döntést arról, hogy felhagynak eredeti szakmájukkal, lassan azon kapták magukat, hogy egyre többet foglalkoznak a betonnal.
A kanadai cégnél szerzett tapasztalataik után még sokat képezték magukat, de az első lehetőségek már akkor megtalálták őket. Még a vállalkozás megalapításának évében részt vettek a Lakástrend és Design kiállításon, ahol egy konyhaszigetet állítottak ki „mesterdarabként”, majd a Mai Magyar Bútortáron Formareform díjat nyertek a legötletesebb tárgy kategóriában. Így szinte a starttal egyi dőben megerősítést kaptak, hogy jó úton járnak, és a szakma elismerése mellett az első ügyfelek is érdeklődni kezdtek az IVANKA iránt. Az első darabok főként magánlakásokba készültek: a konyhapultokat és asztalokat csak később egészítették ki a közösségi terekbe illő burkolatok, növénytartók vagy recepciós pultok. Sokat dolgoznak együtt hazai építészirodákkal és néhány belsőépítészeti stúdióval.
A különböző munkák során megkövetelt karakteri sajátosságok mellett igyekeznek megőrizni a beton sajátosságait is, megtartani az anyag identitását. Emiatt sokszor nem szívesen küszöbölik ki a beton természetes színeit vagy nyersességét – inkább próbálják megtalálni azokat a funkciókat, ahol ezek a tulajdonságok előnyként tudnak megjelenni. Sok esetben pedig maga a beton szolgál ötletadóként – azt vallják, hogy az inspiráció sok esetben nemcsak az alkotóból, hanem magából az anyagból is fakadhat.
 

forrás: sg.hu