Piaci igény lenne rá, még sincs elég korszerű tudással bíró szakember, az iskolai utánpótlás sem megoldott. A korszerű alapanyagokkal folytatott, naprakész szakképzés fellendítésében, valamint a karrierút vonzóbbá tételében egyre nagyobb szerep jut a vállalati és iskolai együttműködéseknek közép- és felsőfokon egyaránt.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2010. decemberi adatai szerint 591 ezer hazai álláskereső csaknem fele nem rendelkezett szakképzettséggel, miközben a hazai építőiparban országos méreteket ölt a szakképzett munkavállalói hiány.

Nem csak építőipari szakember nincs elég, de az utánpótlás sem megoldott. „A Fiatal Tetőfedők Világbajnokságán az elmúlt 10 évben, ha indultunk a versenyen, a magyar csapatok legtöbbször dobogós helyen végeztek lapostetős, magastetős és bádogos szekcióban egyaránt.

Mivel 26 év a korhatár, ma már a kétfős csapat kiállítása is problémát okoz, sajnos mindhárom szekcióban. Maholnap nem lesz mesterember, aki egymásra tud helyezni két téglát” – állítja Kassay Jenő, az ÉMSZ ügyvezető titkára. Mint mondja, az építőipart érintő égető szakemberhiány annak is köszönhető, hogy az utóbbi évek oktatáspolitikája elsősorban a felsőoktatást támogatta, mellyel párhuzamosan csökkeni kezdett a szakképzés presztízse, így az oda jelentkező diákok száma is.

„Az idei évben összesen öt bádogos hallgató végez nálunk, nekik kell pótolni az időközben nyugdíjba vonuló mestereket a teljes Nyugat-magyarországi régióban. Nagyságrendekkel több végzős diákra lenne szükség ahhoz, hogy ne fokozódjon a szakemberhiány.” – állítja Sándor Mátyás, a veszprémi Medgyaszay István Szakképző Iskola igazgatója.

 

forrás: Hírextra.hu