A betont 18. század második felében fedezték fel újra, és kezdték el használni az építkezésekhez.
A beton megerősítésével hosszú idő óta kísérleteztek. A vasbeton feltalálására azonban az 1870-es évekig várni kellett, amikor rudakból összekapcsolt fémhálóval erősítették meg a betonból készült tárgyakat. Ezzel megkezdődhetett a vasbetonszerkezetek máig tartó fejlődése. A beton és a vasbeton a világ legelterjedtebb építőanyagává vált napjainkra.

A 19. század elejére tehető, amikor a hídépítésben is megjelent. Eleinte nagy tömegű alapozásoknál, pilléreknél használták, de a század közepétől már egész ívhidakat építettek belőle.

A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag. Számos előnyének köszönhető, hogy a hídépítésben is egyre elterjedtebb. Építési költsége viszonylag alacsony; a vasbeton szerkezet különleges tűz elleni védelem nélkül is hatékonyabb más szerkezetekkel szemben; a fánál vagy az acélszerkezeteknél jelentősen merevebb; fenntartási költsége alacsony; maga az alapanyag sok helyen hozzáférhető; egyszerűen szállítható; a vasbeton szerkezet szinte tetszőleges alakban készíthető.

Szent István völgyhid

A magyar vasbetonépítés több mint 100 éves. Ez alatt az idő alatt számos vasbeton szerkezet épült, és üzemel ma is. Magyarországon a jelentősebb, nagyobb ütemű hídépítések a második világháború után kezdődtek, részben a háborús helyreállítások miatt is. A hídépítéseknél a monolit vasbeton szerkezetek mellett az előregyártott vasbeton szerkezetek felhasználása terjedt el.

Magyarország első vasbeton hídja, a Sákorcsatorna-híd 1889-ben épült Solton. A hidat a vidéki úthálózat fejlesztésének egyik fontos részeként 2002-ben újították fel.

Az első magyar felsőpályás vasbeton ívhídat, a Szent István völgyhidat Veszprémben találhatjuk. Teljes hossza 185, míg legnagyobb magassága 37 méter.

1953-ban készült el a mai napig Magyarország legnagyobb támaszközű vasbeton ívhídja (98 m), a Mecseknádasdi völgyhíd.

A Kőröshegyi völgyhíd Magyarország leghosszabb hídja. Az 1872 méter hosszú viadukt legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.

Kőröshegyi völgyhíd

A Kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint belseje üreges. Két pillérbe liftet építettek, melyeknek a hídvizsgálatoknál van fontos szerepük. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba.

Forrás:
http://www.mtm-magazin.hu/cikk.php?cikk_id=195PHPSESSID=4a173b8857157f6cd5608e5e58832c7f
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1cs-Kiskun_megye_h%C3%ADdjai#Vasbetonhidak
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADd
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasbeton
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Istv%C3%A1n_v%C3%B6lgyh%C3%ADd

Fotók:
Kőröshegyi Völgyhíd – www.origo.hu
Szent István völgyhíd – www.panoramio.com