Szakértők szerint a piramis mintegy 2,5 millió kőtömbből áll, melyeknek súlya átlagosan 2,5-3 tonna, de akad köztük 40 tonnás darab is. További feltételezés szerint, az építkezés megközelítőleg 20 évig tartott, ami – tekintve az alkotóelem mennyiségét – rejtélyes, mert ez alapján 3-4 percenként került a helyére egy-egy darab, ha a munkások éjt nappallá téve dolgoztak.

A teljesítmény hátterében húzódó technika felfedezését vélik felismerni Gilles Hug és Michel Barsoum professzorok. A legmodernebb eszközökkel (röntgensugár, elektronmikroszkóp, mikroszonda, plazmaégő) folytatott vizsgálataik során megállapították, hogy az építkezésnél felhasznált kőzetek nem természetes eredetűek. Az analizált minták mikrostrukturális felépítése újraalkotott mészköveknek felelnek meg, amelyben a ragasztóanyagot (cementet) szilícium-dioxid vagy kálcium-magnézium-szilikát helyettesíti. Ezért azt feltételezik, hogy a piramis mintegy 20 százaléka mesterségesen előállított, helyben öntött kövekből áll.

Az elmélet szerint Hufu piramisa egy hibrid gúla, amely kívül „betonból öntött”, míg belül kőbányából származó, kevésbé megmunkált mészkőtömbök halmaza. Ezzel természetesen nem mindenki ért egyet. Ahhoz, hogy a professzorok hipotézise megállja a helyét, további kutatásokra lenne szükség, amelyet viszont az Egyiptomi Régészeti Hivatal nem engedélyez, hivatkozva arra, hogy az elmélet megkérdőjelezhető.

Fotó: Götz Attila
Forrás: corpuscuit.us