Zöld lovag portrék - Dr. Móczár István

Havonta megjelenő hírlevelünkben elindítottuk Egyesületünk lovagjait bemutató portré-sorozatunkat, melynek soron következő alanyaként Dr. Móczár István orvost, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület alapító tagját ismerhetik meg, akit 2004-ban avattunk lovaggá.


Móczár István 1942-ben született a Békés megyei Dévaványa közelében, Kéthalmon. Családjának, különösképpen tanító és ezermester édesapjának köszönhetően korán a tudományok felé fordult.  Már fiatal korában magával ragadta a letűnt kultúrák titokzatos világa. Bár később orvosnak tanult, a régészet élete meghatározó részévé vált. Egyetemista korában Pécsett számos ásatáson vett részt. A város alatt húzódó pincerendszer felkutatása során jól tudta kamatoztatni az uránbányában szerzett tapasztalatait, melyre egyetemi éveinek megalapozása során tett szert. Az ismeretlen iránti vonzalom életfilozófiájává vált.

 1970-ben megházasodott, azóta is harmonikus kapcsolatban él történelemtanár feleségével. Lánya, Katalin édesapja hivatását követi. Életének második szakasza a főváros melletti Maglódhoz kötődik, ahol mind a mai napig háziorvos.

 1974 óta elkötelezett híve a környezetvédelemnek. 1976-ban Maglódon létrehozta a Környezetvédelmi Bizottságot, majd 1988-ban alapító tagja a Magyar Környezetvédelmi Egyesületnek, amely a Magyar Tudományos Akadémián, a Föld Napján alakult meg. Egy évvel később megszervezi Maglódon is az egyesületet, amelynek ma is az elnöke. Elindította a réztábla mozgalmat „Szép kert, tiszta környezet” néven. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökeként létrehozta a Falurendet, amely az önkormányzati rendeletekre épül, s célja mindennemű égetés, füstölés visszaszorítása, a levegő védelme.

 2004. decemberében könyvet ír Kréta bronzkori kultúrájáról; „A minószi Atlantisz rejtélye” címmel. 2007-ben jelenik meg bővített kiadásban „Európa Atlantisza” című könyve. A szerző örökölte édesapja sokoldalúságát: munkája során szintetizálja a könyvtári kutatómunkát a régészeti kutatással, a fotózással és a filmezéssel. Nemcsak a romok felkutatását, hanem a leletek mélyebb megismerését, értelmezését is feladatának tartja. Különösen születési helye, Kéthalom, és a mediterrán tájegységeiben fellelt neolitikus tárgyak hasonlósága késztette arra, hogy jobban megismerje a párhuzamok hátterét. Miközben kutatási céllal végigjárta a mediterráneum legfontosabb régészeti lelőhelyeit, lassan a minószi kor szerelmese lett.

 Vissza a hírekhez!


Pécs, 2006. szeptember 12.