Kialakultak az európai uniós emisszió-kereskedelem (ETS) 2008-tól érvényes feltételei, ám a várakozásoktól eltérően nem annyira környezetvédelmi, mint inkább ipari érdekeket tartanak szem előtt. Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. elemzője az MTI-nek elmondta: az Európai Bizottság (EB) az ETS sarokszámait alacsonyan tartotta, hogy így kényszerítse ki az érintett cégektől a hatékonyságjavító környezetvédelmi beruházások finanszírozását. A kvóták elszámolási szabályaival kapcsolatban Brüsszel azonban már kevésbé volt határozott: a kibocsátási jogok jó része más elszámolású, olcsóbb kvótákkal helyettesíthető.

Ez azt jelenti, hogy a kibocsátás-csökkentő fejlesztések jó eséllyel az EU-n kívül, fejlődő országokban valósulnak majd meg. Az EU tehát gyakorlatilag saját határain kívülre szervezi ki az éghajlatvédelem gyakorlati lépéseit, ami globális szinten ugyan teljesen megfelelő, ám az unió ökológiai lábnyoma ettől még nem csökken számottevően.

Szabó Gergely az MTI-nek kifejtette: az unió az éves elszámolásnál tagállamonként különböző mértékben teszi lehetővé, hogy az országon belül működő érintett cégek az ETS-en belül forgó EUA egységeket CER egységekkel helyettesíthessék. A Kiotói jegyzőkönyv szabályozta CER egységeket bizonyítottan üvegházhatást okozó gázok légkörbe bocsátásának megelőzésével lehet szerezni az ilyen projekteket finanszírozó cégektől, vagy brókereken keresztül.