Magyarországon, akárcsak az Európai Unióban, egyre inkább nő a gázimporttól való függőség. Hazánkban az összefelhasználásból a hazai termelés négy éven belül a jelenlegi 15-20%-ról várhatóan 6-8%-ra esik vissza. A függőséget tovább növeli az a tény is, hogy az erő- és fűtőművek többsége a megfelelő technológia hiánya miatt nem képes más energiaforrásra átállni. Így a magyar fogyasztók továbbra is az orosz gáztól függnek majd. A hazai energiamérlegben ugyanis a földgáz felhasználási aránya – Nyugat-Európához képes – magas, 40-45%.

Új megoldásként került a képbe a cseppfolyós földgáz (Liquified Natural Gas, LNG), amely a remények szerint globális termékké válva egységesíthetné a világpiacot. A speciális tankereken szállított LNG egyes szakértők szerint azonban amellett, hogy komoly kockázatot is jelent – mínusz 160 Celsius fokon tömörítik a földgázt a hatszázadára –, jelentős töbletterheket ró a hálózatra.

Az LNG alternatívája, illetve az azt kiegészítő, a gázfüggőséget enyhítő tényező mindenképpen a megújuló energiaforrások szélesebb körű, effektívebb használata lehetne.