„Kiskereskedő vagyok 24 éve. Amatőr képzőművészként is számon tartanak, több kiállításon vettem részt az elmúlt tíz évben. A csonthéjas biobeton megszületését hosszú kísérletezés előzte meg, és eredetileg csak babzsákot szerettem volna készíteni a gyerekem óvodájának”- mesél a kezdetekről. "Azt tapasztaltam, hogy azok a természetes anyagok, a kukorica vagy a bab, amelyekkel megtömtem a zsákokat, nem időtállóak, könnyen molyosak lesznek. Szabolcsban élek, a környéken meggymag feldolgozó és befőtteket készítő üzemek vannak, innen jött az ötlet, hogy a kukoricát meggymagra cseréljem”
Szabadalmának első része a csonthéjas magvak feldolgozása. A próbagyártást meg is valósította, kb. 50 tonna meggymagot dolgozott fel úgy, hogy a magvakat sólében áztatta, majd üstben felfőzte, és keverőgéppel tisztára mosva, terményszárítóban megszárította. Szárítás után szellős, száraz helyen, zsákokban tárolható, és gyakorlatilag bármikor felhasználható a meggymag. A babzsákok töltőanyaga mellett, az őrölt magvakat ragasztóval összekeverve asztallapok, térelválasztók vagy akár járólapok is készíthetők. Deme Miklósné szerint hasonlóan működik, mint a farost, de annál merevebb lesz az anyag.
Ha már idáig eljutott, tovább kísérletezett és egy hirtelen ötlettől vezérelve, betonba keverte a magokat. „Az eredmény, a könnyített beton. Ha a magvakat agyagba keverjük, és kiégetjük, akkor könnyebbé teszi a téglát. Jelentősen könnyebb anyagot kapunk, hang- és hőszigetelő tulajdonsága a bevizsgálás szerint jelentős”- mondja Deme Miklósné.
Természetesen a bevizsgálás szakértelmet kíván, segítséget pedig Báthory Sándortól kapott. „Amikor hat-hét évvel ezelőtt Deme Miklósné megkeresett azzal az ötlettel, hogy meggymagokat lehetne felhasználni az építőiparban – bár szabadalmak benyújtása és hasznosítása kapcsán korábban többeknek segítettem – bevallom első hallásra meghökkentő dolognak tartottam. Ugyanakkor, mint biobetont - amely esetleg olcsó és kedvező tulajdonságokkal kecsegtető könnyűbeton - nem tartottam kizártnak”- meséli Báthory Sándor, aki akkoriban a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolájának adjunktusa, illetve az építőanyag labor vezetője volt. Kollégáival, akik szintén fogékonyak voltak az újdonságokra, megindított egy kísérleti jellegű vizsgálatsorozatot. A vizsgálatok egyrészt a meggymag, mint adalékanyag tulajdonságainak, másrészről pedig az ebből készült különböző biobeton próbatestek tulajdonságainak a megismerésére irányultak. Laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározható lett a szárított meggymag szemcseátmérőre, halmazsűrűségre, vízfelvevő képességre, kémhatásra és fagyállóságra vonatkozó tulajdonságai. A különböző konzisztenciájú, speciális összetételű, meggymag adalékkal készített könnyűbeton próbatesteken végzett kísérletek az új könnyűbeton anyag építőipari alkalmazását igazolták. A vizsgálati eredmények közül néhány: az 5,6-9,8 mm szemcseátmérőjű meggymagok 880 kg/m3 halmazsűrűsége és 22-35 % közt változó vízfelvevő képessége mellett olyan biobeton hozható létre, ami 1220 kg/m3 légszáraz testsűrűség, és viszonylag magas vízfelvevő képesség ellenére is fagyálló. Emellett bármilyen bevonatnak jó felületi tapadószilárdságot biztosít.
Mindez azt jelenti, hogy az építőiparban kis halmazsűrűségű, de teherbíró feltöltésként és ágyazati rétegként, rusztikus felületű kerámia falburkoló elemként, könnyűbeton födémrétegként, előre gyártott, beton zsaluzó vagy falazó elemek hőszigetelő kitöltő anyagaként alkalmazható. Báthory Sándor olyan speciális és egyedi biobetonnak tartja a meggymag-adalékanyaggal készülő könnyűbetont, ami a készítési technológiájában a betonhoz, de felhasználási lehetőségeiben a falazótéglához is sorolható. „Nem elhanyagolható a környezetvédelmi hatása sem”- teszi hozzá.
forrás: architechtforum.hu
