Érdekességek az M6-osról

A magyarországi közlekedési hálózat fejlődésének meghatározó és régóta várt eleme az M6-os autópálya bővítése. A Szekszárd-Bóly közötti 48 km-es szakasz szakmai érdekességeiről megjelent összefoglaló rövidített változatát mutatjuk be. Ezen a szakaszon épült 47 műtárgy közül kiemelkedik az ország leghosszabb alagútja és a második legnagyobb völgyhídja.


A kétszer két sávos (2x2x3,75 méter), burkolt leállósávval rendelkező autópálya-szakaszon négy csomópontot (köztük az M6–M9 teljes lóhere csomópontot) alakítottak ki. Ezen a szakaszon a kisebb műtárgyak mellett négy nagy hidat is építettek (Sió csatorna, Csele patak fölött, Szebény és Palotabozsok völgyeiben). A szebényi völgyhíd a maga 866 méteres hosszával az ország második leghosszabb ilyen jellegű műtárgya.

Hidak

A projekt kiszolgálásához Bátaszék és Véménd mellett létesítettek transzportbeton üzemeket, ahonnan 85 ezer köbméternyi szerkezeti betont szállítottak a hidakhoz. A szerkezeti betonok többsége a hídépítési munkáknál már megszokott alacsony víz/cement tényezőjű (v/c=0,4) betonokból készült. Az alacsony víz/cement tényező és a szélsőséges (nyári meleg, téli hideg) időjárási viszonyok mellett megkövetelt hosszú (akár 3 óra) eltarthatóság speciális folyósító adalékszer alkalmazását igényelte. A 0,4-es víz/cement tényező miatt a betonok 28 napos nyomószilárdsága nagyságrendekkel teljesítette túl a kiírt szilárdsági követelményeket.

Alagutak és a lőttbeton

A betont nedves eljárással lőtték fel az alagutak belső felületére. A hidak mellett Bátaszék és Véménd között összesen 4 alagútpár épült. Az „A” jelű alagút 2x1331 méteres, a „B” 2x386, a „C” 2x865 a „D” pedig 2x414 méter hosszú. Elkészült továbbá 5 keresztjárat az “A” és a “C” Alagutakban, illetve két leálló öböl az „A” alagútban. Az előbevágásokkal együtt az alagutak építéshez mintegy 600 ezer m3 földet fejtettek ki és közel 150 ezer m3 lőttbetont használtak fel. A lőttbeton C25/30 minőségű és 8 mm volt a legnagyobb szemnagysága. A betont nedves eljárással lőtték fel a hagyományos eljárással hajtott alagutak belső felületére. A különleges beton speciális adalékszert igényelt.

Alagutak szigetelése

A lőttbetonos biztosítás elkészítése után az alagutak szigetelése következett. Az alagutak szigetelése „ernyő” jellegű, amely a vizet egy, az alagutak jobb és bal oldalán végigfutó víztelenítő drénrendszerbe vezeti le. A szigetelőlemez alá a lőttbeton oldalról egy védőrétegként is funkcionáló geotextília került. Ezt PVC-rondellatárcsákon keresztül rögzítették a lőttbeton héjhoz. A PVC-rondellatárcsákhoz forró levegős hegesztéssel csatlakoztatták a szigetelőanyagot. A közel 150 ezer m2 felületű szigetelési munkálatokat szigetelési munkálatokat speciálisan erre a célra készített szigetelőkocsiról végezték. A nagy szakadási nyúlással rendelkező szigetelőlemez jelzőréteges kialakítása (frontfelülete sárga, hátfelülete fekete) révén nagyobb felületen is egyszerű az ellenőrzés és könnyű a sérülések észlelése. Az egyszerűbb kezelhetőség érdekében a tekercshosszúságot gyárilag az alagút kerületi méreteihez igazították. A szigetelőlemezeket dupla varratos hegesztéssel csatlakoztatták, amelyet egyenként, nyomáspróbával ellenőrzött a kivitelező. A szigetelőlemezhez forró levegős hegesztéssel csatlakoztatott fugaszalagokkal oldották meg az alagútszigetelés szakaszolását, és a szigetelés alsó vonalában a szigetelőlemez csatlakoztatását a betonszerkezethez.

Héjbeton

A szigetelés után következett a végső szerkezeti elem, az alagút belső héjbetonja. A beton a C30/37 szilárdsági osztályba tartozik, és összesen hozzávetőleg 180 ezer m3 szerkezeti betont építettek be. A belső héj vastagsága a legvékonyabb résznél 35 cm. Magát a belső héjat hidraulikus, mozgatható zsalukocsikkal készítették. A szoros kivitelezési határidő miatt a fő alagútban egyszerre öt zsalukocsit használtak a betonmunkák kivitelezésére. A blokk hossza zsalukocsinként 12,50 méter volt. Az alagutak belső teherhordó szerkeze két részből áll, az alsó rész az úgynevezett ellenboltív a felső pedig a boltív. Mindkét betonhoz folyósító adalékszert használták. A boltív betonjánál az előírt fagy és olvasztósó-állóságot légbuborékképző adalékszerrel biztosították. Az alagútfalazat bevonatának kiválasztásakor fontos szempontok voltak: az egyszerű tisztíthatóság, a megfelelő reflexiós képesség és nem utolsósorban a sópára elleni védelem, Ezek miatt páraáteresztő bevonatot használták az alagút falaira, amit az alagúti portál szakaszain UV-védelemmel is elláttak.

Egyedi megoldások

A szebenyi völgyhíd pályateste alulról Az alagutak pályaszerkezete a Magyarországon megszokottól eltérően, továbbá a szigorú tűzvédelmi előírások miatt betonból készült. Az összeállított beton megfelelőségét próbaszakaszon kellett bizonyítani. A próbaszakasz eredményei alapján a betonkészítéshez két adalékszert választottak, folyósító adalékszert és a fagyállósághoz előírt levegőtartalom biztosítása érdekében légbuborékképzőt. A beton finisheres bedolgozását követően kipárolgásvédelemként, a felületet a nap és a szél szárító hatása ellen paraffinviasz hatóanyagú, közel 100% páravisszatartó képességű utókezelő szerrel szórták le. A megfelelő rendszernek köszönhetően nem volt fennakadás a betonozási munkákban. Az M6 autópálya szebényi völgyhídjánál bevonatrendszerrel védekeztek a korrózió ellen, illetve az alagutak biztonsági lámpatestüvegeit rugalmas ragasztóanyaggal rögzítették.

forrás: Bautrend

 Vissza a hírekhez!


Budapest, 2010. június 9.