Komplex Épüeltenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Program

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el; melynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. Az energiaszámlák a családok és közintézmények költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki, a nemzetgazdaság szintjén pedig a fűtési célú földgáz igény az importfüggőség alapvető okát képezi.


Több hazai kutatás is alátámasztja, hogy egy tízéves épületenergetikai korszerűsítési program keretei között CO2 kibocsátásunk legalább 10-13%-kal mérsékelhető, oly módon, hogy legalább 200ezer új munkahely létesül és tízéves időtávon az államháztartás többlet kiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit.

A Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) 2009. év január elején ajánlásokat állított össze az Országgyűlés Építésgazdasági Tárcaközi Munkabizottsága számára a munkát és foglalkoztatást generáló, a vállalkozások versenyképességét javító, nagy prioritású, válságkezelési teendőkre. Javaslataink között elsődleges prioritásként szerepelt a komplex energiahatékonyságot és foglalkoztatást növelő és CO2 kibocsátást csökkentő épületfelújítási programok indítása. Operatív cselekvési keretre – a KÉK Programra - tettünk javaslatot, mely beépült az építőipari válságkezelésről 36/2009 sz. Országgyűlési határozatba. A KÉK Program kidolgozására több szakmai szövetség és vállalat Projekt Irányító Testületet  hozott létre; a program gerincét alkotó tanulmány kidolgozására Dr. Csoknyai Tamás (BME egyetemi adjunktus) kapott felkérést. A KÉK Program egyeztetési változata elkészült, melyet a MÉASZ szakmai-társadalmi vitára bocsátott. A részletes finanszírozási modellről, a makrogazdasági hatásokról és a projektek fenntarthatósági minősítéséről további háttérmunkák folynak.
A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program egy olyan koncepciójában új támogatási rendszer, mely a korábbi rendszerektől független, nem azok továbbfejlesztése, viszont azokat felváltani hivatott. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Az új EU irányelvek új támogatási rendszert tesznek szükségessé, a korábbiaknál jóval hatékonyabb, lényegesen nagyobb átbocsátó képességű. Mind a műszaki-környezetvédelmi szempontok, mind az uniós elvárások a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak és ez a szemlélet érvényesül a KÉK rendszer kialakításában, bár ernyője alá veszi a kisebb projekteket is.

A mechanizmus egységes keretbe kívánja foglalni a lakóépületeket és a középületeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. Az egységes szemléletű rendszeren belül a számításba jöhető projektekkel kapcsolatos sajátosságokat, a különböző célcsoportok érdekeit áttekintve típuspályázatokat dolgoztunk ki, melyek az egységes kereteken belül struktúrájukban, követelményeikben, az alkalmazandó pénzügyi eszközökben eltérnek egymástól. A KÉK Finanszírozási Mechanizmusnak nem képezi tárgyát a vállalkozói szféra épületeinek támogatása, az épületléptéknél nagyobb megújuló és nem megújuló energiára épülő energiatermelő és szállító rendszerek támogatása. Ezek ösztönzése más támogatási rendszerek keretében (pl. Gazdaságfejlesztési Operatív Program) oldhatók meg.

A mechanizmus egyik újdonsága a pontrendszer, melynek előnye, hogy különböző skálán mérhető szempontok együttes érvényesítésére alkalmas. A legfontosabb szempont az energiahatékonyság. Egyéb szempontok érvényesítésére alkalmas a bónusz rendszer. Bónusz pont adható minőségi, szociális, fenntarthatósági és egyéb szempontok alapján. A bónusz rendszer előnye a flexibilitás és gyors adaptálhatóság.

A különböző típuspályázatoknál különböző pénzügyi eszközök, finanszírozási megoldások alkalmazását javasoljuk. Ezek a vissza nem térítendő támogatás, a támogatott hitel, a hitelgarancia és a visszatérítendő támogatás. A kedvezményezett ugyan általában a tulajdonos, de középületek esetén az ESCO konstrukcióknak kulcsszerep jut.

A nagy átbocsátóképességű komplex pályázati rendszer újfajta szervezeti hátteret, működési mechanizmust igényel. Kulcsszerepe a van a rendszerben az újonnan létrehozandó állami tulajdonú non-profit Zöld Banknak, mely feladata a forráskoordináció és a finanszírozási termékek működtetése. A Zöld Bank kapcsolattartó, döntés előkészítő szerve a szintén újonnan létrehozandó Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség, mely egy decentralizált, végfelhasználó központú projektkezelést valósítana meg.
A megvalósítandó projektek és a támogatási rendszer minőségét számos új elem garantálja. Ilyen például a termékek, szolgáltatók és kivitelezők akkreditációs rendszere, a Kiváló Építési Termék védjegyért járó minőségi bónusz, a Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség Hálózat által nyújtott szakértői és konzultációs szolgáltatások, az elektronikus pályázatkezelői rendszer, és a megvalósult projektek monitoring és nyilvántartó rendszere.

A KÉK Program „szélessávú és gyors elérésű” pályázati rendszerében 2011-től évente legalább 200ezer hagyományos építésű és panel lakóépület felújítására, valamint 20-30ezer alacsony energiafogyasztású új otthon építésére teszünk javaslatot. A KÉK Program középület Alprogramjában a program 10 éves időtartama alatt valamennyi felújításra szoruló hazai oktatási intézmény, kórház, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hivatali épületeinek energetikai korszerűsítése kivitelezhető.

Az állami és EU-s forrásokból biztosított támogatások évente hozzávetőleg 200milliárd Ft-ot érhetnek el, mely további 500-700 milliárd Ft nem-állami forrást „mozgat meg”. A KÉK Program „életre keltheti” a magyar építőipart és háttér beszállítóit; évente akár 15-20ezer új munkahelyeket teremtve az építési termékek gyártói, valamint a projektek tervezői és kivitelezői KKV-k köreiben. A KÉK Program végrehajtásával 10 év alatt 10-12 millió tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, a mérséklődő fosszilis energiafelhasználás egyéb környezetkárosító anyagok kibocsátását is visszafogja. A megújuló épületállomány gyarapítja a nemzeti vagyont és nem utolsó sorban javítja a településképet és az életminőséget.

KÉK Program elérhető a MÉASZ honlapján (www.measz.hu).

 

 Vissza a hírekhez!


Budapest, 2010. június 9.