A kultúrfővárosi program évében megkezdődött a pécsi Kálvária domb épített és természeti örökségének megmentése. A város, illetve a Duna-Dráva Cement Kft. összefogásával és támogatásával megvalósuló beruházás már a kezdetekkor számos eredményt tud felmutatni.
A részletekről a kivitelezők folyamatosan egyeztetnek a helyi zöld szervezetekkel és az illetékes hatóságokkal is. Többek között a felhasználandó építőanyagok kiválasztása is a műemlékvédelemmel együttműködve történt meg, illetve a tervezési folyamat során figyelembe vették a civilek ajánlásait, s ezek mentén módosítottak is a terveken.
A megújulás első lépéseként június elején civil önkéntesek kitakarították a területet, összeszedték és elszállították az otthagyott szemetet. A terület elhanyagoltságát jelzi, hogy az üres üvegek és a lakossági hulladék mellett takarókat, ágymatracot is találtak a civilek, amelyek valószínűleg már hosszabb ideje hevertek gazdátlanul.
A rövidesen gyakorlatban is beinduló rekonstrukció során betonalapú építőanyagokat is használnak majd. Emiatt sokakban felvetődhet a kérdés: nem kerülnek-e felhasználásra tájidegen, oda nem illő elemek? G. Detky Rita, a terveket készítő tájépítész igyekszik eloszlatni a kételyeket. Elmondása szerint semmivel sem nehezebb betonnal dolgozni, mint más, természetes építőanyagokkal. Vallja, hogy a kövek épp úgy részei az adott tájnak, mint a növény- vagy állatvilág, így nem mindegy, egy helyszínen mit is alkalmaznak pontosan. Ezért amennyiben nincs lehetőség helyi eredetű, természetes anyagok beépítésére, akkor bátran lehet nyúlni a mesterségesekhez is.
A lényeg ez esetben, hogy az anyag ne utánzat legyen, ne akarjon másnak látszani, mint ami: „vállalja fel önmagát”. A rekonstrukció során használandó betonelem-kollekció külső megjelenése sajátos módon melegebb, amely hasonlóvá teszi a város színvilágához, emellett semleges színe és egyszerű, letisztult formái miatt a Kálvária-domb környezetébe is ugyanúgy be tud olvadni, mintha a közeli hegyek köveiből készült volna.