A gátat 1931-35 között építették a Colorado folyón (Black Canyon), Arizona és Nevada között. 1935-ös befejezésekor a világ „nyolcadik csodájának” tartották, hiszen mérnöki csúcsteljesítmény volt: a 221 méter magas építményhez hatmillió tonna betont használtak fel.
Hármas funkciója van: árvízvédelmi feladatot lát el, víztárózóként üzemel és energiát biztosít. Kérdés: meddig?
Az elmúlt időszakban a Colorado vízhozama csökkent, és ez nemcsak környezeti, de energetikai szempontból is komoly fejtörést okoz az amerikaiaknak. Egy kutatás szerint ugyanis 2057-re akár teljesen kimerülhet nemcsak a gát mögötti víztározó, hanem a többi hasonló létesítmény is. Ha nem lesz mit felduzzasztani, a Hoover gát turbinái is leállnak. Ennek egyik legnagyobb vesztese a 40 km-re fekvő Las Vegas lenne. Az amerikaiaknak így lassan alternatív energiaforrások után kell nézniük.
Az evolo magazin által kiírt 2011-es „Skyscraper Competition” – korábbi posztunkban írtunk már a Vízkarcolóról – 3. helyezettje ezt a hatalmas betonszerkezetet gondolta újra. Yheu-Shen Chua terve más szemszögből nézi a gátat és a három funkció mellett egy újabbat próbál előtérbe helyezni: legyen a gát turistalátványosság! Felmerül a kérdés, hogyan is működhetne így a gát, de lássuk a tervet.
A gát jelenlegi szépségét (természeti csodája mellett) a pazar látkép, a híd és a kilátó adja, melyek azonban szétszórva helyezkednek el a gát mentén. Az új projekt célja, hogy a különféle funkciókat egy vertikális csúcsszerkezetbe (kanyargós struktúrába) vonja össze és így „közelebb hozza” a vizet a látogatókhoz.
A gátról érkező vízsugár 210 métert tesz meg, míg elérkezik a Black Canyon-ba, így a leleményes tervező egyik fő célja, hogy a víz útja „láthatóvá” váljon, az építmény „tornyába” kilátót, akváriumot és kiállítótermet képzelt el.
Minthogy kiemelt építményről van szó, több szempontból is, különös gondot fordított a közlekedésre is, az ide vezető utat gépjármű-típusonként bontotta szét, és a 9/11-es támadás miatt a biztonsági ellenőrzéseket is beépített.
forrás: vizpartifejlesztesek.blog.hu