Az ezredfordulón Magyarországon is reneszánszát éli az úgynevezett látványbeton szerkezetek készítése. Az ilyen, egyedi szerkezetek megjelenési módjának részletes meghatározása, a szerkezetek előírás szerinti gondos kivitelezése és az elkészült szerkezet, felület minőségének tárgyilagos megítélése sokszor komoly fejtörést okoz.

A kérdés nem költői: a HG.hu cikkírója találkozott a képen látható, meglehetősen formabontó, speciális technológiával készült épülettel. Húsz méter magas tömegében egyáltalán nincs derékszögű egyenes vonal és sík felület. De vajon mikor készült és mi lehetett a célja?

Áttört, filigrán szerkezetek, szoborszerű formák, kecses ívek – esztétikai és műszaki szempontból is építészeti csúcsteljesítményt jelentenek káprázatos vasbeton épületei. Ma lenne 120 éves Pier Luigi Nervi, egyike a pályájukat a 20. század elején kezdő mérnököknek, akik addig soha nem látott magasságokba emelték a vasbeton építészetet.

Naponta szembesülünk azzal a problémával, hogyan alakítsuk életvitelünket, milyen intézkedéseket tegyünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a globális felmelegedést, hogyan biztosítsuk az utánunk jövő generációknak az élhető élet lehetőségét. Mára a betonburkolatok esetében is átértékelődött a tartósság fogalma.

A cementlap készítés egyike azon ritka mesterségeknek, ahol a lapok ma is a korabeli gyártási folyamattal megegyezően, a készítés teljes folyamatában kézzel készülnek. Ez a kézi technológia adja a burkolat patinás jellegét és páratlan szépségét.

Az amerikai Transparent House cég leleményesen kombinálta a strapabíró polírozott betont a virágos motívumokkal, megkreálva ezzel egy kifejezetten attraktív padlóburkolatot.

A gátat 1931-35 között építették a Colorado folyón (Black Canyon), Arizona és Nevada között. 1935-ös befejezésekor a világ „nyolcadik csodájának” tartották, hiszen mérnöki csúcsteljesítmény volt: a 221 méter magas építményhez hatmillió tonna betont használtak fel.