A bevezető előadásban felvillantott épületek ékesen bizonyították, hogy a magyarországi fejlődés szorosan lépést tartott az európai tendenciákkal, valamint rávilágítottak arra, hogy egyes elképzelések, építészeti ideák újra és újra felbukkantak a nyersbeton-építészetben - sokszor évtizedes eltérésekkel.

A kortárs építészetben a látszóbetonhoz egyre újabb, különlegesebb anyagi minőségek társulnak, korábban hihetetlenül sima felületeket, kifinomult esztétikát eredményezve. A szakmai nap megnyitóján elhangzott, hogy a hazai nyersbeton-építészet komoly előzményekkel és emlékanyaggal rendelkezik, amit érdemes lenne teljes egészében feltárni a néhány jól ismert példa mellett.

A nap vezérgondolatát Varga Péter István DLA építész, a KÉK kurátora, az esemény házigazdája fogalmazta meg. Szerinte a beton-gondolat a szerkezet, a felület és a tér egysége, amely egyben maga a látszóbeton - a tervezés és kivitelezés elválaszthatatlan, szükségszerű gondolati-technológiai egysége. A látszóbeton nem „termék”, hanem erősen alapanyag- és kivitelezés függő folyamat, amit a tervezőnek végig kell kísérnie.

A második előadó, Erő Zoltán, a Palatium Stúdió építésze a beton különféle felhasználási módjait mutatta be a közlekedési építészetben, átfogva az egész 20. századot. Szerinte a hazai nyersbeton-építészet egyik csúcsát az egri buszpályaudvar képviseli. Megtudhattuk azt is, hogy hazánk legrégebbi, ma is álló vasbeton hídja Nyíregyházán található; neves mérnökünk, Zielinszky Szilárd tervezte 1905-ben a Nyírvidéki Kisvasút számára a vízfolyás felett átívelő kis építményt.

Erő Zoltán

Győr Attila művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) munkatársa „Betonretró-Betonrégészet” előadásával folytatódott a nap. Az előadó tovább folytatta a virtuális barangolást a hatvanas-hetvenes évek nyersbeton-építészetének hazai alkotásai között, lenyűgöző áttekintést nyújtva – arra keresve a választ, vajon létezett-e egységes gondolati-filozófiai háttér ezen irányzat mögött.

Iveta Herczkova a német RECKLI képviseletében a látszóbeton felületképzések kortárs, innovatív megoldásait mutatta be a cég referenciáin keresztül. Ma már különböző anyagi minőségeket idéző mintázatok és felületi minőségek valósíthatók meg az elasztikus öntőformák és zsalumatricák révén, amit számos példával támasztott alá szerte a világból. Hazánkból a győri Árkád bevásárlóközpont (1. kép) szerepelt a referenciák között.

Iveta Herczkova

Viszló Dezső, a PERI műszaki vezetője „Az ácsművészettől a kúszózsaluig” terjedően ismertette a zsaluzási technológia fejlődését és jelenlegi irányait. Dr. Riederauer Szilárd, a Lanxess magyarországi képviselője a betonszínezés lehetőségeit ismertette, számos nemzetközi példával illusztrálva, különböző színárnyalatok (fekete, szürke, sárga, vörös, barna, zöld) szerint csoportosítva.

Pethő Csaba, az MC Bauchemie képviselője a kortárs betontechnológiáról beszélt, felelevenítve a betonnal kapcsolatos alapvető ismereteket is. Kiemelte, hogy a siker érdekében az építésznek egyre inkább manufakturális szinten kell együttműködnie az építőkkel és végigkísérnie a folyamatot, mert a jó látszóbetonhoz a beton, a zsaluzat és a bedolgozás egysége szükséges, megfelelő terv és odafigyelés mellett.

Pethő Csaba

Az előadásokat követő Betonsimogató keretében a résztvevők közelről is megvizsgálhatták az előadók által hozott különféle öntőformákat, dekorfóliákat, zsalumatricákat és mintafelületeket, amelyekből szépen kirajzolódtak a tervezők rendelkezésére álló (szinte) korlátlan lehetőségek.

forrás (szöveg és képek): http://epiteszforum.hu/node/21099