A városok fokozott terhelésű útjainak nagy hátránya, hogy egy idő után nehezen állnak ellen a hatalmas átmenő forgalom okozta igénybevételnek. Az állandó felújítások, folyamatos „frissítések” tulajdonképpen ördögi kört teremtenek: a terhelés egyéb elkerülő utakra hárul, amelyek ezáltal jóval gyorsabban amortizálódnak, ez pedig újabb munkálatokhoz vezet.

A II. Nemzetközi Betonút Szimpóziumon is ismertetett ún. whitetopping-technológia változtat ezen a nézeten. Egyfajta „arany középutas” megoldásról lévén szó, a módszer már sokat bizonyított az Egyesült Államokban, és az utóbbi időben Európa számos országában is. Magyarországon először – komoly szakmai előkészítést követően – egy szegedi útkereszteződés burkolatát újították fel ezzel a technológiával.

A whitetopping-eljárás lényege, hogy az erősen megrongálódott és balesetveszélyessé vált burkolatot felmarják, s az így előkészített felületre egy vékony betonborítás kerül. A technológia talán legnyilvánvalóbb előnye, hogy úgy biztosít jó minőségű, időtálló útburkolatot, hogy nincs szükség a sérült útszakasz teljes felújítására. Így, amellett, hogy e megoldás költséghatékony, jelentősen lerövidíti a felújítást kísérő bosszantó útlezárások időtartamát. A 12 centiméteres betonréteg gondoskodik arról, hogy a felújított útszakasz megbirkózzon a megnövekedett közlekedési terheléssel, s megakadályozza a nyomvályúk kialakulását.