Erdészeti szakemberek szerint is a más felhasználásra, például mezőgazdálkodásra kevéssé alkalmas, gyengébb minőségű földterületek a leghatékonyabban a fásítás révén hasznosíthatók. S ha mindez ráadásul olyan területen történik, ahol egyéb lehetőségek híján amúgy is jelentős számú munkáskéz áll e célra rendelkezésre, akkor legalább kétszeres a haszon. Az ily módon tervezett telepítések kézzelfogható haszna tehát nyilvánvaló. A megvalósításuk azonban már nem ilyen egyszerű feladat. Számos nehézség akadályozta és akadályozza az életrevaló elképzelések valóra válását. A Mátra és a Bükk térségében mintegy 74 ezer hektár erdő kezelését végző állami erdészeti cég vezetőjének ugyanakkor határozott elképzelése van a szükséges tennivalókról.

A fát, a faaprítékot el lehet tüzelni az erőművekben is, mint ahogy mi is szállítunk nyersanyagot ilyen célra. Ám sokkal hasznosabb lenne, ha a képződő biomassza nem csak helyben adna munkát, de helyben is hasznosulna. Vagyis a néhány nagy helyett sok kicsi felhasználónál jelentkezhetne a megújuló energia előnye. Például legalább az adott települések önkormányzati intézményeinek, iskoláinak, óvodáinak fűtését, melegvíz-ellátását meg lehetne oldani a fával, pellettel működő kazánok révén.

Az egyetlen akadályt az átállás jelentős költsége jelenti, melyre az önkormányzatok saját erőből nem képesek, s a jelenlegi gazdasági helyzetben e célra állami forrásokra sem nagyon számíthatnak. Hasznos lenne, ha legalább uniós pénzeket lehetne átcsoportosítani. Ugyanakkor egy ilyen program előnyei vitathatatlanok, amit a visszatérő gázkrízisek csak nyomatékosítanak. A megújuló biomasszára alapozott energiaellátás már rövidtávon is akár 30–40 százalékkal lehetne hatékonyabb, mint a földgáz, sőt megbízhatóbb is lenne.

A közelmúltban az erdőgazdaság mintegy kétezer hektár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által átadott állami tulajdonú földterületet vizsgált át erdőtelepítési célból. Ebből mintegy 600 hektár esetében bizonyosodott be, hogy a fásítás a leghatékonyabb megoldás. Így a tavaszi mintegy 30 hektáros telepítés után ősszel újabb 50 hektár következik majd, melyek helyszíne főként a dél-hevesi térség, például Hatvan és Heves környéke, de Horttól Poroszlóig sok helyen folyik hasonló munka. Észak-Hevesben, zömmel a Tarna és a Zagyva völgyének körzetében közel 20 ezer hektár földterület lenne alkalmas az erdősítésre. Ám az ültetési-ápolási támogatás szektorsemlegességet megkérdőjelező ellentmondásai (hogy az állami céget kizárták ezek egy részéből), valamint az osztatlan közös tulajdonok rendezetlen jogi és nehezen kezelhető birtokviszonyai gátolják ezt. Ennek ellenére előrehaladott tárgyalások folynak Bátor, Mikófalva és Pétervására önkormányzataival a közcélú közmunkások segítségével végrehajtott erdőtelepítésekről.